Maraton csípőfájdalommal
A kenyai Eliud Kipchoge és honfitársa, az etióp Kenenisa Bekele után Birhanu Legese a világ harmadik leggyorsabb futója a maratoni távon, pedig Berlinben és Tokióban is kínok között ért célba, írja a csupasport.hu.
A hosszútávfutással kapcsolatos hírek, cikkek többségét a kenyai Eliud Kipchoge és az etióp Kenenisa Bekele uralja. Előbbi a maratoni táv nem hivatalos és hivatalos világcsúcstartója, utóbbi egyéni csúcsa pedig Kipchoge hivatalos rekordjától két másodperccel (2:01:41) marad el csupán.
A harmadik legjobb időt szintén egy etióp, Birhanu Legese tudhatja magáénak, aki két kollégájához hasonlóan Berlinben érte el egyéni csúcsát, 2019-ben 2:02:48-cal futott be a második helyen Bekele mögött – Kipchoge 2018-ban állította fel rekordját a német fővárosban.
Legese történelmet írhat
Legesét a minap a worldathletics.org mutatta be, és egyértelmű, megérdemli a figyelmet. A Kipchogéhez és Bekeléhez hasonlóan az NN Running Teamet erősítő 26 esztendős futó tavaly megvédte címét a tokiói maratonin, míg decemberben, Valenciában harmadikként ért célba. Edzője, Getaneh Tessema szerint tanítványa arra is képes, hogy történelmet írjon.
„Kétségtelen, hogy Birhanu minőségi atléta, ezt minden nap látom az edzéseken. Ha minden tökéletesen sikerül, tudom, hogy elérheti ugyanazokat az eredményeket, mint Kenenisa és Kipchoge” – jelentette ki Tessema.
Elfogultsággal természetesen vádolhatjuk a szakembert, de a hétgyerekes családban felnövő Legese valóban kiváló sportoló. Első jelentős eredménye 2012-re datálható, akkor a Nagy Etióp Futam elnevezésű versenyen 28:41-gyel második lett Hagos Gebrhiwet mögött, aki öt éve a riói olimpián bronzérmes lett 5000 méteren. Egy évvel később már 27:34-et tudott utcán Legese, 2014-ben aztán Sanghajban pályán futott egyéni csúcsot 5000 méteren 13:08:88-cal.
Utcán igazán gyors
Az igazi terepe ettől függetlenül az utca volt és maradt. 2015-ben újdelhi és berlini félmaratoni győzelmekkel jelezte, hogy a hosszabb távoktól sem riad vissza. A következő években sípcsontsérülések nehezítették a fejlődését. Ez nem akadályozta meg, hogy 2018-ban rajthoz álljon élete első maratoni versenyén. A jó eredménnyel nem is maradt adós, a dubai viadalon hatodik lett, imponáló, 2:04:15-ös időeredménnyel. Az idejével igen, a helyezésével nem volt elégedett. A chicagói maratonin gyomorproblémák is nehezítették a dolgát, s a győztes brit legendától, Mo Farahtól több mint három és fél perccel lemaradt, s csak tizedikként ért célba.
„Nagyon fájt, de folytattam, mert abban bíztam, elmúlik a fájdalom. Csalódást keltett a teljesítményem, de ahogy visszatértem az edzésmunkához, ez az érzés elpárolgott” – emlékezett az Addisz-Abebától északra élő Legese.
A korábbiaknál tudatosabb felkészülésének eredményeként 2019-ben révbe ért a tokiói maratonin. 35 kilométer környékén szakította le a világbajnoki ezüstérmes félmaratonistát, Bedan Karokit a nedves és szeles időben. A nehéz körülmények között elért 2:04:48-as ideje imponáló volt, belépőt jelentett a még nagyobb erőpróbákra, és anyagilag is egyenesbe jött.
A világ leggyorsabb pályáján, Berlinben kitett magáért, ugyanakkor képességeit cseppet túlértékelte. 25 kilométer után ugyanis ellépett a mezőnytől, világrekordot szeretett volna repeszteni, csípőfájdalma azonban meghiúsította a győzelmét. 38 kilométernél Bekele utolérte, de erőfeszítései így is minden idők harmadik legjobb maratoni futását eredményezték.
Tavaly aztán megint a csípője zavart be Tokióban. Bár a verseny feladása is megfordult a fejében, végül 2:04:15-tel diadalmaskodott, ami 41 kilométernyi fájdalom tükrében igen masszív. Ezután a koronavírus-járvány az ő életét is megnehezítette, csökkent a motiváció, aztán a fentebb tárgyalt valenciai viadalon ismét rajthoz állt, 2:03:16-tal lépett fel a dobogóra, ami pályafutása második legjobb eredménye volt a klasszikus távon.
Legese célja nem más, mint megnyerni a tokiói olimpiát, továbbá megdönteni a világrekordot – 26 esztendős, legnagyobb vetélytársainál jóval ifjabb, tehát előtte az élet.
Fotó: csupasport.hu
